Mit is eszünk?

Gyermekeink figyelme

Folytatva naív rácsodálkozással vegyes borzongásomat a kereskedelmi forgalomban táplálékként felkínált termékek összetételeit böngészgetve tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban, figyelmem a lazac- és tőkehal-szeletek világába tévedt, ahol újabb elgondolkoztató jelenséggel kellett szembesülnöm.
p1330210_crop_expo_resize.jpg

Először is gyártótól függetlenül megtudhatjuk, hogy a narancssárgás színvilágért ételszínezékek, míg a tartósítás ősi formáját imitáló füstös ízért, füstaroma felel, miközben a valódi tartósítószer benzoesav. A titokzatos E-betűs színanyagoknál kis csillagocskák is vannak, amik nem arra utalnak, hogy ezek valami kitűnő minőségűek lennének, hanem arra, hogy később egy bővített mondatban megtudhatjuk, hogy "Az E110 és E124 színanyagok a gyerekek viselkedésére és figyelmére káros hatással lehetnek." vagy a másik hasonló terméken már nevén is nevezik a problémát: "A narancssárga S és a neukokcin színezék a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat."

Kicsit utánaböngészve még találhatunk ilyen mondatokat az E110-ről vagy az E124-ről: "Benzoátokkal keverve hiperaktivitást válthat ki gyermekeknél." Tehát a felhasznált tartósítószer és a színezék közismerten reagál egymással és idegrendszeri tüneteket okoz.

De nincs probléma, mert apróbetűsen rá lett írva!? Ha gyerekekre káros, akkor felnőtteknek meg már úgyis mindegy alapon mehet?

Az már csak hab a tortán, hogy az egyik esetben "A termék nyomokban rákféléket, zellert, tejterméket, glutént, mustármagot, tojást és szóját tartalmazhat." A rákfélét még érteném a vonóhálózás kapcsán, de a tej-tojás-szója-glutén vonal rejtélyesnek tűnik.

Hogy kerül a bambuszrost a nemzet kolbászába?

A minap egy kis vidéki településen betértem egy helyi közértbe, ami nem tartozik semmilyen élelmiszerlánchoz, láthatóan családi válllalkozásként üzemel évtizedek óta. Az éhségemet részben jó magyar kolbásszal kívántam csillapítani és a kérdésemre, hogy mi a választék, megtudtam hogy van egyféle, mégpedig Bojtár-kolbász - csemege és csípős kivitelben. A látszólag autentikus terméken még egy magyar trikolór is fokozta az érzetet, hogy ezzel nem hibázhat az ember, így hát beruháztam egy szálra mintegy 350 Ft-ot.

Amint kettesben maradtunk a kolbásszal, jóízűt beleharaptam és az ízhatással is elégedett voltam, de rossz szokásomtól vezérelve megnéztem, hogy mi is felel az ízérzetért a gyártó (Horváth Hús Kft.) szerint. Ekkor ért az első sokk, mivel 65% sertéshúson kívül SZÓJALISZT is került bele, de végigolvasva a kelleténél hosszabb listát, a végén olyan tételek kerültek elő, amikre nem gondoltam volna korábban, mint kolbászalapanyag. Ezek közül is a leginkább sokk-szerű a BAMBUSZROST volt!

Számos kérdés merült fel bennem ezzel kapcsolatban, de a legelőre az kívánkozik, hogy ki az aki eldönti, hogy mi kerülhet bele egyáltalán egy élelmiszernek szánt termékbe? Számomra egyértelmű, hogy ebben az esetben a szója és a bambuszrost azért kell, hogy kevesebb sertéshúsból is megúszható legyen adott mennyiségű kolbász, így a piaci versenytársakkal szemben árelőny vagy extra-profit érhető el. Nem lehetne kimondani, hogy kolbász csak húsból készülhet és ami tartalmaz növényi alapanyagot, azt máshogy kell nevezni - mondjuk SZÓJA-kolbásznak?

Vagy ha valamilyen engedélyeztetésen élelmiszer-összetevőnek tituláltak egy alapanyagot, akkor ha a cimkén feltüntették, akkor senki se szólhat semmit, hiszen el kéne olvasnia a vásárlónak?

Van az a verzió is, hogy valami más is készül az üzemben és - mintegy nyomelemként - kerül egy sor összetevő a termékbe. Ez a "nyomokban mogyorót tartalmazhat" hozzáállás egyébként olyasmi, amit birkaként elfogadunk, de ha jobban belegondolok, akkor például bárki ráírhatná azt is, hogy "nyomokban gépzsírt tartalmazhat" hiszen a gyártósoron nem túl akkurátus emberek foglalkoznak az adott termékkel, de nincs az az isten, hogy ha gyártó tudja, hogy összekeveredett a késztermék valami nem odaillővel, attól még ne dobja piacra.

Egyáltalán milyen választási lehetőség, hogy egy átlag kisboltban csak szójával és bambuszrosttal felütött kolbász az egyetlen elérhető termék? Gondolom az olcsósága miatt erre van kereslet és a helyben készült, kézműves termékeknek esélye sincs a hűtőpultba-jutásra.

Van az utolsó összetevő, ami BAKTECID névre hallgat és bármilyen google-keresés azt sugallja, hogy ez bizony valami baktériumellenes szer lehet, amit akár antibiotikumnak is nevezhetnénk. Ezt a részt nem illene kicsit bővebben kifejteni, mint például a gyógyszerek leírásánál, felhívva a figyelmet a várható mellékhatásokra?

Szóval a kolbász-affér hatására úgy döntöttem, hogy a hasonló élményeket itt rendszeresen közzéteszem, azzal a naív céllal, hogy hátha a nyilvánossággal, illetve a tudatosabbá váló vásárlói tömegek révén változtathatunk a gyártók hozzáállásán...

süti beállítások módosítása